2. rész

Hali! Itt a második rész is! Arra kérnélek titeket, hogy miután elolvastátok a részt, a bejegyzés alján jelöljétek, hogy mennyire tetszett nektek! Így látom, hogy kellene-e javítanom a stíluson :) Jó olvasást, remélem tetszeni fog! :*
Inkább nem részletezném, milyen volt az elmúlt másfél hetem. Kiderült, hogy Dávid imád zenét hallgatni, amivel nem is lenne semmi baj, ha fülhallgatóval tenné. De nem, ez az idióta olyan hangosan hallgatja a zenét, hogy szerintem az ország másik felében is lehet hallani. Holnap suli, remélem így már a tanulásra fog koncentrálni, nem a zenére. Épp Mirával indultunk vásárolni a sulihoz, amikor csengettek és Zsolti nyitott ajtót.
- Csomagot hoztam, erre a névre - mondta a futár
- Rendben - vette el Zsolti a dobozt. Amikor a futár elment, Dávid kikapta Zsolti kezéből a csomagot.
- Nahát, ajándékot kaptam? - kérdezte 'meghatódva'  - Csomag Tóth Regina Alexandra részére. Alexandra? Ez a második neved? - röhögött fel.
- Igen, ez, és nem értem, mi ilyen vicces ezen. Inkább add ide a csomagom, mielőtt felrúglak.
- Jól van, nyugi, Alexandra. Itt a dobozod.
- Ne hívj Alexandrának! Senki sem hív így!
- Már igen - mondta pimaszul, majd bement a szobájába. Egyébként a csomag a nagynénémtől jött, ruhákat küldött Madridból. Imádom, ha ő vesz nekem ruhát, teljesen egyforma az ízlésünk. Miután kipakoltunk, elindultunk. Végre csak én és Mira voltunk, megbeszélhettünk mindent, a fiúk nélkül. Mira tényleg nagyon jó barátnő. Annak ellenére, hogy pasija van, nem tölt minden percet vele, hanem rám is figyel. Miután hazamentünk leültünk filmet nézni, majd mindenki ment a saját szobájába.

*Másnap*

Első nap tizedikben. Unalmas volt, csak 4 ofőórát tartottak. Dávid persze már az első nap nagymenő lett, Attilával és Robival már most megtalálták a közös hangot. Utóbbi kettő egyébként jó barátom, legalábbis eddig az volt. Most, hogy Dáviddal vannak, ki tudja milyen hülyeségeket talál majd ki rólam. Előre is köszönöm neki. Délután Mirával elmentünk babaruhát vásárolni, ugyanis nemrég megszületett a kisöccse és holnap meglátogatjuk. Útküzben kikölcsönöztünk 2 filmet és megbeszéltük, hogy holnap megnézzük őket.
Szerencsére a sulink nem túl szigorú, sok a fiatal és jófej tanár, de természetesen van 1-2 kivétel, aki keményen számonkéri az anyagot. A pénteki órarendünk eleve laza, de ma még a nehezebb órákon (pl. fizika) sem haladtunk tovább az anyaggal, így a délelőtt hamar eltelt. Délután a fiúk elmentek a közeli sportpályára focizni, mi pedig Mirával elmentünk a szüleihez megnézni az öccsét. Zabánivaló kissrác, ráadásul engem kértek meg, hogy legyek a keresztanyja!! Mira szerint Bence imád engem, szóval jó keresztanya leszek. Nem tudom, remélem. Keresztapa elvileg még nincs, de még van idejük átgondolni, hogy ki legyen, körülbelül 3 hét múlva lesz a keresztelő. 8 körül értünk haza, addigra már a többiek is otthon voltak, így leültünk megnézni a két filmet, amit Mirával kivettünk. Dávid ma is formában volt, egy alkalmat sem hagyott ki, hogy piszkálhasson.
- Hé, Alexandra! Ide adnád az üdítőmet? Kösz.
- Van két lábad, menj érte. Ha nem tűnt volna fel, más dolgom van.
- Kedves vagy, mint mindig - vigyorgott és felállt a kóláért. Persze útközben teljesen véletlenül nekem jött. Igen, biztosan véletlen volt. A filmek egyébként jók voltak, bár a másodikon már majdnem bealudtam, de nem én voltam az egyetlen, aki így jár, ugyanis Mira szinte végigaludta a második filmet.
Idézet a következő részből: '- Barátnőm van.'