- Igen, Alex. Látom, jól megleptelek - ő az egyetlen, aki Alexnek hív (Dávidon kívül) és akinek nem haragszom érte.
- Hát..igen, sikerült. Előbb átgondolom a dolgot, holnap visszahívlak. Nem kis dolog a kontinens másik végébe költözni.
- Igen, tudom. Gondold át jól, tudod, hogy mi a következménye, ha nem mész kezelésre. Jó legyél és cuppantalak!
Dia hívása után órákig ültem a szobámban, és gondolkodtam, bár már az elköszönésünk pillanatában tudtam, hogyan fogok dönteni.
Felhívtam anyuékat, de ők már tudrak róla, Dia nekik is elmondta. Anyu azt mondta, pénteken átjönnek, és segítenek csomagolni. Biztosítottak arról, hogy jól döntöttem, és mindenben támogatnak. Remélem, hogy tényleg jó amit teszek.
Este 7 körül, amikor már mind a négyen otthon voltunk, elmondtam a többieknek is. A fiúk totálisan ledöbbentek, Mira már kevésbé, ő számított rá, hogy így döntök.
- És mennyi időre mész? - kérdezte Dávid, aki eglszen addig csak hallgatott.
- Még nem tudom. Talán a kezelés végéig. Vagy júniusig. Attól függ, hogyan érzem majd magam.
Pár nappal később.
Több, mint 2 hét telt el Dia hívása óta. Ennyi idő elég volt ahhoz, hogy mindent elintézzek. Holnapután kezdődik a kezelés, és 3 hónapig tart. A tanulásban magántanár lesz a segítségemre.
A gépem 30 perce szállt fel. Eég furcsa egyedül utazni, mert eddig mindig kísért valaki. Most, hogy egyedül vagyok, van időm gondolkozni az elmúlt egy hónapon, vagy akár 2 heten. Dávid furcsán kedves volt, tőle szokatlanul, bár még mindig Alexandrának hív. Bár sem anyuék, sem Mira vagy Zsolti nem mondták, de láttam rajtuk, hogy féltenek, és legszívesebben nem engednének sehová. Én viszont örülök, hogy eljöhetek. Így legalább nem futhatok bele Daniba, vagy valamelyik haverjába.
Amikor megérkezem Madridba, sokkal jobb az idő, mint amire számítottam. Ahhoz képest, hogy november eleje van, süt a nap, bár érezni nem lehet, mert erősen fúj a szél. Nem nehéz megtalálnom Diát, szinte ugyanúgy néz ki, mint én.
- Hiányoztál - mondja, amikor megölelem.
- Te is nekem - mosolygok.
- Mehetünk? Madrid csak azt várja, hogy felfedezd!
- Menjünk - nevetek.
A nagynéném lakása nagyobb, mint amire számítottam. Azt tudtam, hogy jól keres - profi táncos - de azt nem hittem volna, hogy
ennyire.
- Miért nem mondtad, hogy palotában laksz? - viccelődtem.
- Hogy meglepetés legyen a szőke herceged - mosolygott ő is - hát, csajszi. Íme az új életed.
Jo lett ez a rèsz is vannak megérzéseim de nem írom le mert mindig beválnak.
VálaszTörléspuszi jo lett